A macskát mozgékonysága és gyorsasága sikeres vadásszá teszi. Dédelgetni való cicu-sunk bizony mindig is egy ragadozót rejt magában.
Testi jegyei alapján nappal, alkonyatkor is és természetesen éjjel is mehet vadászni, attól függően, milyen zsákmányra támadt éppen kedve. A többi ragadozóval ellentétben hőmérsékleti és fényviszonyok nem befolyásolják.A macska általában egerekre és más kisállatokra vadászik. Ezek teszik ki zsákmányának 75 százalékát. Vadászat közbeni taktikája a kivárás (ülni és várni). Szaglószerveivel érzékeli zsákmánya vonulási útját. Amíg lesben állva figyeli zsákmányát, látszólag nyugodt és mozdulatlan - hallása és látása a legteljesebb készültségben van. Amikor az egér feltűnik, azonnal lecsap rá.A madarakat nehéz megfogni, ezért a macska zsákmányának csak körülbelül tíz százalékát teszik ki. Ekkor más módon kell eljárnia: szorosan a földhöz simulva kúszik előre nesztelenül zsákmányához. Eközben teljes testével koncentrál áldozatára: szemeit egy másodpercre se veszi le róla, füleit előreszegi, éberen figyelve minden árulkodó rezzenésre. így surran előre, mindaddig, amíg kétméternyi távolságra kerül áldozatától. Egy kis elrugaszkodás és egy nagy ugrás elég ahhoz, hogy a madarat elkapja.
Amikor már ennyire közel került az egérhez vagy a madárhoz, távollátása inkább hátrányára válik. Ezért tárja előre a bajuszát legyező-szerűén. Mikor ezek a tapintószervek megérintik az áldozatot, akkor minden ezt követő mozdulatot már automatikusan végez. Fejét azonnal a halálos harapásra állítja be.Alighogy a szájnál levő érzékelőreceptorok megérintik az áldozatot, kinyitja a macska az állkapcsát, más receptorok pedig a szájban közvetlenül ezután harapást indítanak el. A szemfogak a tarkóizomba fúródnak, és kettészelik az áldozat gerincoszlopának nyaki részét - az áldozat halott. A macskák akkor is vadásznak, ha nem éhesek. Az éhség és a vadászösztön központja más-más agyféltekében található, és különböző ingerek váltják ki. Az élelmiszerhiány éhségérzetet kelt, de a vadászösztönt mozgásbeli vagy akusztikai ingerek ébresztik fel. Ezért veti rá magát egy jól táplált macska is a mozgó objektumokra, még akkor is, ha áldozatát nem is fogyasztja el.Kutatások bizonyították, hogy a macskáknak minden tizedik vadászata eredményes - bár ha rá van kényszerülve, sokkal jobb százalékot tud elérni. A kiscicát nevelő anyamacskák négyszeres sikerhányadot produkálnak. Akár másfél óránként el tudnak ejteni valamilyen vadászzsákmányt. A vadászösztön már a kiscicáknál is jelentkezik. Pici koruk óta ügyesen lopakodnak és zsákmányt is tudnak ejteni - csak még a halálos harapást kell eltanulniuk anyjuktól. Már zsenge négyhetes korukban magukkal hurcolják első, még élő zsákmányukat, amelyekkel gyakorolhatnak.A macska néha hazaviszi a zsákmá-ovat, és ott valami biztos helyen meg akarja őrizni.Ügy tesz, mint rokona, a leopárd, amely az elejtett vadat felviszi a fára, hogy majd később megegye a különbség csak annyi,hogy
mg a macskát a gazdája előzőleg már kőségesen ellátta élelemmel, és elvileg így nincs szüksége táplálékra.
Lehet, hogy anyamacska módjára cselekszik, aki a zsákmányt ajándéknak szánja a kölykeinek.Mivel általábaban az ember az,aki a macskát eteti neki illene zsákmányt ajándékoznia kedvencének, nem pedig fordítva.