A régi macska nagy valószínűséggel nem nagyon lesz elragadtatva az új jövevénytől. Végül is fajtatársából semmilyen előnye nem származik.
Ugyanakkor mindaddig, amíg élelem vagy biztos hálóhely miatt nem alakul ki versenyhelyzet, el tudják fogadni egymást, sőt bizonyosfajta barátságot is képesek kialakítani. Mindez nem utolsósorban az érintett macska alkati jellegzetességétől függ, és attól is, mennyire törődött az ember azzal, hogy megismertesse a macskákat egymással.A már ott élő macskának nagyon fontos a területe. A legtöbb macskatulajdonos büszke arra, ha a macskája elűz egy betolakodót, aki a birtokukra merészkedett, ugyanakkor mégis elvárja, hogy egy új macskát automatikusan elfogadjon, pusztán azért, mert ő vitte oda. Mindenképp elég teret és időt kell hagyni a régi macskának arra, hogy tudatosuljon benne, az újonnan érkezett lakótárs nem jelent fenyegetést számára.
A gördülékeny megismerkedés alapvető feltétele az, hogy lehetőleg mind a régi, mind az új macska biztonságban érezze magát. Ahhoz, hogy a jövevényt ne űzze el vagy ne fenyegesse a házi kedvenc, ajánlatos cicakarámba vagy cicaházba tenni, így a régi macska jól megnézheti magának a nem várt társat, anélkül hogy birodalmát féltenie kellene, az új macska ugyanakkor biztonságban van a támadásokkal szemben. A ketrecrácson keresztül mindketten kapcsolatot kezdeményezhetnek egymással, miközben végig megmarad a szükséges biztonsági határ.
Mielőtt erre sor kerül, meg kell simogatni előbb az egyiket, utána a másikat, mindezt megismételve néhány órán keresztül. Ily módon keveredik az állatok szaga. Ezután az új macskát cicaketrecben vagy szállítókosárban  kicsit   megemelt
helyzetben kell elhelyezni, hogy az állatok ne legyenek szemkontaktusra kényszerítve. Ha beengedjük a ház macskáját a szobába, lehetőséget kap arra, hogy alaposan megfigyelje a jövevényt. Ha ilyenkor rögtön elszalad, nem szabad visszakényszeríteni, hanem el kell fogadni, hogy az összeszoktatáshoz még időre van szükség.
Amennyiben agresszívan reagál a macska, meg kell próbálni eltereli a figyelmét valamilyen zajjal. Ha békésen közelednek egymáshoz, ne sajnáljuk a dicsérő biztatást.
Bevált összeszoktató módszer a következő: mindkét macska kapjon valami finomságot, etetés közben pedig apránként húzzuk az új cica ketrece felé a régi cica tányérját. Időn-iént még így is fújhatnak egymásra, dle a nemtetszést idővel úgyis felváltja a kíváncsiság. Nem lehet egyértel-rr.uen előre megjósolni, meddig tart ez a folyamat: néha már pár nap adatt összeszoknak, van amikor csak he:ek múlva.
Fontos, hogy ezek a találkozások rövidek legyenek és nyugodt légkörben, a macskatulajdonos jelenlétében történjenek, aki adott esetben beavatkozhat. Az újdonsült cica tudjon bemenni minden helyiségbe, azért, hogy a szagok keveredjenek, és ezáltal új csoportszag jöjjön létre. Mielőtt a macskák elválasztó korlátok nélkül találkoznának, be kell kicsit tenni a régi macskát is a ketrecbe, hogy megszagolhassák egymást. Ha az idő megérett, össze lehet engedni korlátok nélkül is a macskákat, és közben kis távolságra egymástól kedvenc ételükkel etessük meg őket, hogy eltereljük a figyelmüket. Ezalatt legyen menekülési és elrejtőzési esélye az új cicának. Ha az első találkozás sikerült, lehet más helyiségekben folytatni az ismerkedést.
Kutya és macska közötti első találkozásnál is érdemes szállítókosarat vagy ketrecet használni. így veszélytelenül veheti szemügyre, szagolhatja meg a kutya a macskát. Azért persze még ilyenkor is vigyázni kell a kutyára.
Nem kis szerepet játszik a megismerkedésben az, hogy milyen idős a kutya és milyen fajta. A fiatal kutyák nagyon élénkek, és talán megpróbálnak „játszani" a jövevénnyel. A könnyen ingerelhető kutyákat nehéz féken tartani - elég egy hirtelen mozdulat, és már kitör a vad hajtóvadászat. Csak akkor folytatható a bemutatás a ketrecen kívül, ha a kutya nyugodtan viselkedik. Tartsuk a kutyát pórázon, és ha jól viselkedik, feltétlenül dicsérjük meg.