A legtöbb macska boldogan él gazdáival együtt, anélkül hogy bármilyen viselkedészavart mutatna. Ennek ellenére időnként néha előfordul, hogy egy macska deviánsán viselkedik.
A macskatulajdonos tűrőképességétől is függ, mikor tekinthető egy átlagostól eltérő magatartás valóban zavarónak. Vannak olyan macskatartók, akik egyáltalán nem ellenzik, ha a macskájuk egy ócska kanapét vagy a sarokban a tapétát karomélesítő fának használja. Azt viszont már senki sem fogja eltűrni, ha a macska vizeletet és ürüléket hagy a lakásban, fröcsköl vagy agresszív. A magatartászavarok legtöbb esetben nem egyebek, mint „természetes magatartási megnyilvánulások rossz helyen". A vizeletfröcskölés és a karomélesítés önmagában véve teljesen normális cselekedet, mégis arra próbáljuk nevelni az állatot, hogy legalább a lakásban ne tegye . Ha problémák adódnak, meg kell kísérelni az okokat kiderítem. A viselkedés megváltoztatásához nagy türelemre és kiváló nyomozóérzékre van szükség.
Sohasem szabad elfelejteni, hogy milyen fontos a macskának a saját területe. Ha a házban biztonságban érzi magát, nem lesz szüksége semmiféle külön jelölésre, sem túlzott karmolásra. Ha mégis erre vetemedik, akkor bizonyára fenyegetve érzi magát, vagy azáltal, hogy más macskák kerültek a házba, vagy a házon belül nem tud más állatokkal kijönni. Elsősorban a kevésbé magabiztos állatok bizonytalanodnak el apróbb zavaró jelenségektől is, hozzájuk több megértés szükséges.Gyakran idegen macskák kellenek ahhoz, hogy ezek a zavarok fellépjenek. Van úgy, hogy az egy házon belül élő macskák fegyverszünetet kötnek egymással, de szörnyen szenvednek ebben a helyzetben. A tapasztalatok szerint akkor jelentkeznek problémák, amikor új macska kerül a házba.

Simogatás és karmolás A macska és az ember kapcsolatot nemegyszer az anya-gyerek (viszonyhoz hasonlítják, mivel a cica olyan meghitt védettségben érzi magát az embernél, hogy vele szemben kiscicaként viselkedik. Ennek ellenére előfordulhat, hogy simogatásra harapással, pofozkodással vagy karmolással válaszol.
Ha a macska teljes biztonságban érzi magát gazdájánál, bízik benne  fenntartás nélkül kitárulkozik ellőtte, akkor sem küzdelemre, sem menekülésre nem készül. Ez a reagálaás azonban hirtelen megváltozhat, ha sa hasához ér az ember. Ez a testrésze ugyanis nagyon érzékeny, harcoknál különösen támadható felület. A közeledés ezt a veszélyt idézi a számára, reagál ís rá értelemszerűen: felugrik az ember öléből, elvonul, mosakodni kezd, mintha meg akarna győződni arról, hogy nincs semmi baj. Olyan is előfordul, hogy a macskák váratlanul heves ellenállást tanúsítanak.

Alkatkérdés A macskák eltérő reagálásaiban egyaránt szerepet játszik az alkatuk és a nevelésük. Vannak születésüktől fogva spontán macskák, ezzel ízemben másoknál talán éppen a szocializációs fázisból hiányzott az emberi törődés. Tanult és nem spontán viselkedés ugyanis az, hogy egy állat engedi magát simogatni. A fiatal cicák sokszor úgy viselkednek, mint a kisgyerekek, és könnyebben ingerelhetők. Szerencsére van egypár trükk, amivel kezessé lehet tenni a macskákat.
Figyelje meg jó alaposan a macskáját, és ügyeljen a hangulatváltozásaira! Ne simogassa, ha megrándulnak a fülei, kitágulnak a pupillái vagy hirtelen megfeszül a teste!